NYOLC PERC / 2014.
Őrület – gondolta a buszsofőr, miközben a megállóban várt -, őrület, hogy minden reggel erre a lányra várok.Már megint hogy néz ki. Kócos a haja, és hogyan tartja a táskáját rohanás közben.Egyáltalán, mi lehet abban a táskában? Mit tud egy nő belezsúfolni egy táskába? Főleg egy ilyen pici? A buszsofőr bele se mert gondolni. A […]
A MINDENKI MÉHE / 2017.
Te Erzsi, azért jól felszedtél mostanában, végre terhes vagy? Nem-e? Miért nem?Hogyhogy nem akarod? Jaj, Erzsikém, ne aggódj te emiatt, úgyis megváltozik majd a döntésed.Ja, hogy ezt te elhatároztad. Értem én. Mint anno, amikor vegetarijánus akartál lenni, nem?Meg amikor gitározni kezdtél. Azok is micsoda elhatározások voltak. Ne feleseljél itt nekem, huszonnyolc vagy, azért ideje lenne már […]
AKIÉRT NEM SZÓL A HARANG / 2018.
Tegnap végighúztam az ujjam Melindánál a zongorán – megnéztem, felgyűlik-e az ujjbegyemen a por, mint ahogyan a sivatag homokja nyugszik jótékonyan a rég elfeledett fáraók felett. A zongoráról eszembe jutott a tiéd; az összes Chopin, amit valaha játszottál nekem, tudod, én ezt sosem fogom elfelejteni, hogy a zene betöltötte a szobát, én pedig a […]
A DANAIDA / 2019.
Ördöglakat vagyok én, a saját magam ördöglakatja. Nem tudom kinyitni mindazt, ami bennem van; a zenéket, a könyveket, a rajzokat, mindazt, aminek te a zárját valahogyan megtaláltad bennem; mindazt, amit úgy érzem, csak melletted lehet észrevenni, különben mélyen lüktet a felszín alatt, mint a halak a befagyott Balaton jege alatt. Ördöglakat vagyok, amit csak […]
FÖLDSZINT / 2017.
Maguk zuhanyoznak mindig felettem? Vegyenek egy gumiszőnyeget, kérem, a zománckádjukba, minden tusolásukat hallom. Tudod, Eszterke, én úgy szeretem az operát… mindig mentünk hangversenyekre. Tudod, én azóta már, mióta egyedül vagyok, nem tudok úgy ülni egy hangversenyen, hogy valaki ott ül mellettem… mindig kell nekem egy üres szék. Neki. Én nem tudom elviselni, ha valaki […]
AZÁLEÁK / 2016.
Fodrozódott a napsugár a Bródy Sándor utcán, belekapaszkodott a péntekbe, a májusba, a Gutenberg téren játszó gyerekek zsivajába, a morcos virágárus élettől ráncos kezébe, aki az azáleákat rendezgette. Ma már egyre kevesebben vesznek azáleát is, gondolta a virágárus, pedig az egyik legszebb, amit a Jóistenke teremthetett, ő is ezt kapta Miklóstól ötvennyolc nyarán, amikor […]
HA SZERELMES LESZEL BELÉM / 2016.
Ha szerelmes leszel belém, nem biztos, hogy észreveszem majd. Pillanatól pillanatra fogod körbekúszni szeretet-indáiddal az életem; először egy pulóverem kerül át hozzád, aztán a konyhaszekrényedben mindig lesz kávé és tej; majd egyre többet maradok majd nálad, és egyre kevesebbszer viharzom el tőled magam miatt. Magam elől. Ha szerelmes leszel belém, szórakoztatni fog a […]
HA SZERELMES LESZEK BELÉD / 2016.
Ha szerelmes leszek beléd, nem biztos, hogy észreveszed majd. Betűk és szavak és szövegek születnek majd rólad, képzeletben lefolytatott monológok hozzád, kétértelmű, belső jelentésű mondatok, rejtett viccek, amiket csak én értek majd, ahogyan a szám sarkában bujkáló mosolyt is, amikor rád nézek. Ha szerelmes leszek beléd, a tárgyak fogják először érezni körülötted.Az elcsúszott, és megigazított […]