Ha szerelmes leszel belém, nem biztos, hogy észreveszem majd.
Pillanatól pillanatra fogod körbekúszni szeretet-indáiddal az életem; először egy pulóverem kerül át hozzád, aztán a konyhaszekrényedben mindig lesz kávé és tej; majd egyre többet maradok majd nálad, és egyre kevesebbszer viharzom el tőled magam miatt. Magam elől.

  Ha szerelmes leszel belém, szórakoztatni fog a nagy pofám és mellé szegődött önbizalomhiányom. Szerelmes leszel a szanaszét hagyott zoknijaimba; a túlöntözött orchideámba, akit Christina Aguilerának neveztem el; szeretni fogod, hogy mindent le- és megírok, és mégis ki kell találnod mindent, mert bennem elbújnak az érzelmek.

  Ha szerelmes leszel belém, szeretettel nézed majd a mozdulataim. Szeretni fogod a hátam ívét és a szeplőket a vállamon; a félig lehunyt pilláim alól fürkésző tekintetem; szeretni fogod az orrom holdacska ívét, és hogy nem zavar a ferde metszőfogam, amikor kendőzetlenül, teli torokból nevetek. Szeretni fogod, hogy arcátlan vagyok. Hogy titkolózó és nyílt egyszerre; hogy egyik pillanatról a másikra zárulok be, mint egy kagyló. Egy érzelem-kagyló.

  Ha majd szerelmes leszel belém, úgy fogsz szeretni, ahogyan én téged; mosolyogni fogsz, ha könnyezem egy Závada-versen és ágyba kapom tőled a kávét. Ha szerelmes leszel belém, szeretni fogod a terheket, amiket viszek magammal. Szeretni fogod, ahogyan én szeretem Budapestet, és szeretni fogod, ahogyan hamisan dúdolok Cseh Tamás-dalokat és hogy ha utazunk, hozzám nem lehet szólni, mert az ablakon nézelődöm. Kezem a térdeden tartom majd.

  Ha szerelmes leszel belém, rá fogsz jönni, hogy életed legnehezebbjére vállalkoztál. Az éjszaka közepén foglak felkelteni megkérdezni, szeretsz-e; le fogom majd vezetni rajtad a feszültséget és később nagyon bánni fogom; aztán szembesülsz majd a családommal és a macskával és mindhárom férfival, akibe szerelmes voltam, és akik karcot hagytak szívem törékeny üvegfelületén.

  Ha szerelmes leszel belém, egy idő után már nem fogod szeretni a széthagyott zoknijaim.

Furcsállni fogod majd, hogy nevet adok egy növénynek, akit ráadásul alig tudok életben tartani; idegesíteni fog, ha felkeltelek, mert a normális emberek éjszaka alszanak; nem fogod érteni, miért nincs fogszabályzóm a ferde metszőfogamra, és utálni fogod, ha felénk fordulnak az emberek, mert nevetek, és megnéznek az utcán amiatt, ahogyan öltözködöm; nem fogod érteni, miért írok dolgokat és hogy egyáltalán miért csinálom az egészet, mi ez a blogger-dolog; magyaráznom kell majd neked, mikor vagyok ironikus és mikor nem, mikor nevetek magamon, és mikor vagyok komoly, mert nem fogod érteni.

  Ha szerelmes leszel belém, egy idő után majd nem leszel az. Rájössz majd hogy ingatag vagyok és félénk; gyűlölni fogod, ha elveszem a takarót, vagy váratlanul sírni kezdek, mert eszembe jut valami; és nem fogod érteni, miért imádom Han Solót. Ha szerelmes leszel belém, egy idő után már nem fogsz szeretni.

  Mert ha szerelmes leszel belém, rájössz majd, hogy engem egyedül csak egy személy szerethet. És ha eléggé szeretsz majd, azt is tudni fogod – az az egy csak én lehetek, mert nekem kell először szerelmesnek lenni magamba, hogy utána te is az lehess belém.

  Ha szerelmes leszel belém.


_________________________________________________________________________________________________

Az @ykonszept fül alatt a tervező, Meyer Eszter-Virág 2006-2017. között írt blogjának archív szépirodalmi művei olvashatók – ezek adták a későbbiekben az Y Konszept és az Y Konszept Signature darabok szövegeit.

Az archív, szerkesztetlen írások gyűjteménye folyamatosan frissül – megosztásukkal a cél a textilre vitt élettörténet hátterének megismertetése veletek.


A novelláról készült pólót itt tudod megnézni.